Díszpolgáraink

Díszpolgárok

Juta Község első díszpolgárai 2007

 

Nagy Lajosné, Olgi néni

Nagy Lajosné, Olgi néni 35 évig tanított a jutai Általános Iskolában. 1963. augusztus 1-én 22 évesen kezdte pályáját Jutában. Három évig osztálytanítóként, majd 32 évig iskolavezetőként, igazgatóként tanított, nevelte a gyerekeket. Ez idő alatt tette iskolánkat a szakmában elismert intézménnyé. Fogékony volt minden újra, elsőként a környéken a jutai iskolában honosította meg az ún. magnós módszert, összevont osztályban. Összefogta a környék kisiskoláit, alsós munkaközösséget szervezett és vezetett. Az iskolánk eredményeiről videofilmet készítettek, és bemutatták Kecskeméten az összevont osztályban tanítók országos szakmai továbbképzésén. Éveken át tapasztalatcsere látogatásra jöttek ide a megye hasonló iskoláiból a tanítók.

Kaposváron „Kiváló Munkáért” kitüntetést kapott, majd a 25 éves pedagógiai munkásságáért átvehette a Parlamentben a minisztertől a „Kiváló Pedagógus” elismerést.

Neki azonban ezeknél a díjaknál sokkal többet jelentettek azok a pillanatok, amikor tanítványait boldognak látta, s egy-egy diákjának a gyermekét is taníthatta. Nyomon követte tanítványai fejlődését a 4. évfolyam után is. Igazgatóként kollégáit is a volt tanítványai közül választotta.

Kiváló szakmai munkája mellett nagyon sokat tett az iskola épületének és környezetének szebbé, jobbá tételéért. Nagyrészt neki köszönhetjük, hogy iskolánk épülete kibővült, az oktatás önálló osztályokban folyhat, tornaszoba épült.

Részt vett a falu kulturális életében, műsorokat szervezett, könyvtárat, hímző szakkört, varró tanfolyamot szervezett és vezetett

A faluban a családok többségének kötődése van Olgi nénihez, hiszen valamelyik generációt tanította. Kollégái büszkék, hogy vele dolgozhattak, a stafétabotot átvehették, az ő szellemiségét tovább vihetik. Ő, valóban a falu lámpása, aki világított, a fénye pedig sok ember életét beragyogta.

Türelemmel viselt, súlyos betegség következtében, 2014.január 8-án eltávozott tőlünk.

“Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: “Hol volt…”,
majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: “Nem volt… “
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.”
(Kosztolányi Dezső)

Lukács István

Lukács István

Lukács István, Pista bácsi hosszú évek közéleti munkájának köszönhetően lett ismert közöttünk. 15 évig volt a közös tanács elnöke.

Segíteni akarása végtelen volt, mindig tolta a falu szekerét. Sokszor próbált a semmiből is valamit teremteni. Ha kellett sütött-főzött, a jó vörös bor a pincéjéből sosem apadt el. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a falunak vezetékes vízrendszere legyen, ezt követte a gáz-közmű kialakítása, majd az új lakótelep kiépítése. Neki köszönhető még a lakótelepen az ÁFÉSZ bolt építése is, valamint a lakótelepi szennyvízcsatorna kiépítése. Ezekkel a fejlesztésekkel komfortossá, külvárosi jellegűvé alakította a falut. Célja volt, hogy a jutai emberek kényelmesebben, elégedetten élhessenek.

Az ifjúság számára közéleti teret biztosított, ahol szervezett keretek között szórakozhattak. Támogatásával ifjúsági klub alakulhatott, anyagilag, erkölcsileg segítette a fiatalságot. Munkája során mindig szem előtt tartotta a Jutaiak érdekeit.

Természetesen meg kell említeni Pista bácsi párját, Margit nénit is, aki mindig hűséges támasza volt a nehéz időkben. Mellette állt és áll a mai napig.

Szeretett díszpolgárunk életének 83. évében, 2010. február 1-jén elhunyt.

„Minden halállal elvész valami, ami értékes és helyettesíthetetlen.”

/Laurell Kave Hamilton/

Juta Község Díszpolgára 2009

 

Kolber István országgyűlési képviselő

1954. június 26-án született a Somogy megyei Orciban. 1972-ben a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1978-ban a Pécsi Tudományegyetem szerzett jogászi diplomát, majd 1983-ban jogi szakvizsgát tett. A tanulást később sem hagyta abba: ingatlan-szakmai és európai uniós, valamint politológiai tanulmányokat folytatott.

Sok évet töltött a közigazgatásban: 1978-ban kezdett dolgozni az akkori Somogy Megyei Tanácson.

Jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal Kutatás-fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter államtitkára.

Idézet önéletírásából: ”Büszke vagyok arra, hogy szülőfalumból, Orciból elindulva idáig jutottam. Büszke vagyok Orcira, hogy annyit adott, hogy idáig juthattam. Somogyország fiának lenni nemcsak büszkeség, de kötelesség is. Kötelesség, hogy mindent megtegyek azért, hogy jobbá, élhetőbbé, szebbé váljon a falu, a város, a megye és az ország. Kötelesség, hogy ne csak én legyek büszke közösen elért eredményeinkre, hanem szűkebb-tágabb pátriánk apraja-nagyja.”

Juta Község országgyűlési képviselőjeként, kiemelt figyelemmel kíséri a település fejlődését. Támogatásával tudtuk megvalósítani 2007-2008-ban,- a falu lakói előtt jól ismert – fejlesztéseinket.

A díszpolgári cím köszönetünk és tiszteletünk kifejezése azért a munkáért, amit a kistelepülések, – köztük Juta – előbbre-jutásáért tett és tesz.*

Juta Község Díszpolgára 2010

Szabó Tibor, a falu első polgármestere

Szabó Tibor a jutai lakók bizalmát és támogatását élvezve 16 évig volt a falu elsőszámú vezetője. Munkásságának eredményei a teljesség igénye nélkül: a Polgármesteri Hivatal és a Kultúrház tetőzetének felújítása, a sportöltöző és ifjúsági klub, új orvosi rendelő és orvos lakás építése, az iskola bővítése, telefonhálózat, kábeltévé és az internet hálózat kiépítése, járda építése a temetőig, parkoló és szabadidőpark kialakítása…

S a sport, a nagy kedvenc, a labdarúgás támogatása. 18 évig aktívan futballozott a jutai csapatban, 1974-től 2007-ig vezetője volt a sportegyesületnek. Megszervezte a polgárőr egyesületet, melynek szintén vezetője volt évekig.

A jutaiak az új Sporttelep nevében őrzik emlékét.  Nyugodjon békében! 

 

Juta Község Díszpolgára 2011

Béres Józsefné

20 évig dolgozott a jutai óvoda élén 1967-1987-ig.

Rossz körülmények között, egy régi családi házból kialakított épületben kezdte meg a falu, óvodájának működtetését.

A község vezetőivel való jó együttműködés és sok-sok szülő támogató munkájának eredményeként 1991-ben felépült az új óvoda. Beköltözhettek az új épületbe, egy vegyes gyermekcsoporttal.

Rengeteg szervezőmunka és a falu vezetésével valamint a szülőkkel való jó kapcsolatának köszönhetően továbbra is sok segítséget kaptak. Szépítették, berendezték, fedett torna-, és játszóhelyet alakítottak ki. Hímző esteken asztalterítőket hímeztek, varrtak a szülőkkel, közben az oktató-nevelő munkáról beszélgettek.

Hamarosan kevésnek bizonyult az egy csoportnyi férőhely, ezért megkezdődött a bővítés tervezése, majd kivitelezése.

Közben az oktató-nevelő munka színvonala is nőtt, amit a szakmai felügyelet is elismert különböző jutalmakkal, juttatásokkal.

Gizi óvó néni hosszú évekig vezette a szakmai továbbképzéseket, munkaközösséget.

Függetlenített vezetőként Kaposvár város, és járás felének szakmai felügyeletét is ellátta.

Szakmai munkája elismeréseként miniszteri kitüntetésben részesült, és elsőként kapott „vezető-pedagógus” besorolást.

Legnagyobb elismerés számára mégis a faluközösségével, a szülőkkel való jó kapcsolat volt, amit a gyerekek javára tudott fordítani.

 

Portik József plébános

Kéthelyen született 1950. július 6-án, családja erdélyi származású.

Saját hitvallása szerint papnak született. Esztergomban végezte a szemináriumot, majd 1976. június 23-án – 35 éve – szentelték pappá Veszprémben.

Zalaapáti, Tab, Sümeg, Kétújfalu voltak lelkipásztori hivatásának első állomásai, majd következett a hetesi plébánia. Hosszú évek óta 5 településen áll helyt, a filiákra úgy tekint mint saját gyermekeire.

1985 óta kapta feladatul Juta katolikus híveinek ellátását.

Immár 26. éve él köztünk, ismeri gyermekeinket, unokáinkat, szüleinket, nagyszüleinket, sőt dédszüleinket is.

Mint minden ember, ő is egyéniségéhez, önmagához hűen látja el feladatait, mely során tanúságot tesz szeretetről, szorgalomról, figyelmességről, nagylelkűségről, egyszerűségről, kitartásról.

Szónoklataiban is közvetlenül az emberhez szól, képletesen beszél, hogy a hétköznapokból vett példák érthetőek legyenek és ezáltal vezessen mindenkit a „keskeny út”-on.

4988